
Laosz, amelyet régóta „Délkelet-Ázsia akkumulátorának” neveznek, az elmúlt évtizedekben több tucat vízerőművi gátat épített a Mekong folyón és mellékfolyóin. Ez az ambiciózus infrastruktúra-fejlesztés két egymással összefüggő kihívással szembesítette az országot: a gátprojektek finanszírozásából származó meredeken növekvő adóssággal, és a helyben eladható vagy felhasználható kapacitásnál nagyobb villamosenergia-termelő kapacitással. Most a laoszi kormány azt a tervet vizsgálja, hogy ezt a felesleges energiát kriptovaluták – elsősorban Bitcoin – bányászatára használja, hogy pénzzé tegye a felesleges energiát, és segítsen törleszteni felhalmozódott kötelezettségeit.
Az áram már most is jelentős részét teszi ki exportbevételeinek, és a vízerőművek továbbra is Laosz egyik leghatékonyabb energiaforrásai. Azonban a régió gyakran küzd az átviteli szűk keresztmetszetekkel, a vízáramlás szezonális változékonyságával és a felesleges energia tárolására vagy átirányítására szolgáló korlátozott infrastruktúrával. A felesleges energia bányászatba történő átirányításával a kormány lehetőséget lát arra, hogy a máskülönben elpazarolt kapacitást pénzügyi megtérüléssé alakítsa. Mindazonáltal a vállalkozás összetett kérdéseket vet fel: mi van a környezeti kompromisszumokkal, a jövőbeli energiaigénnyel, a szabályozási hatással és az esetleges energiahiánnyal?
Laosz számára a lehetőség valós—de a kockázatok is. A sikeres kriptobányászat nagymértékben függ az alacsony villamosenergia-költségektől, a megbízható hálózati stabilitástól és a kedvező szabályozási keretektől. Ha a vízszint csökken, vagy ha a kereslet Laoszban a tervezettnél gyorsabban nő, az export- vagy bányászati profitok csökkenhetnek. Ezenkívül a globális kriptopiacok továbbra is volatilisak; a bevételek a Bitcoin árának és a bányászati nehézségek változásával drasztikusan ingadozhatnak. Egyelőre a vízerőművi többlet bányászatra történő felhasználása új tőkeáttételt kínál Laosznak: egy gazdasági eszközt, amely segíthet a gáttartozás törlesztésében—ha jól, előrelátással és az energetikai méltányosságra és a környezeti hatásokra vonatkozó biztosítékokkal kezelik.